2013. április 2., kedd

1.rész ! Indulás kezdete!

Meghoztam a 1.rész !
Remélem tetszeni fog:)
Lekörmölte: Dorka
~Jenna szemszöge~



Már pontosan öt napja elkezdődött a nyári szünet. Nagyon örültem neki,mert most megvalósítjuk az álmunkat.
-Ááááá!-ordibáltam és megöleltem apát és anyát egyszerre.-Nem hiszem el hogy Londonba megyünk!-ordibáltam mint az örült. Mikor már szét ordibáltam magam, leültem reggelizni. Molly jött be álmos fejjel.
-Miért kellett ordibálni?-kérdezte suttogva és leült enni.
-Mert megyünk Londonba!-mondta és láttam Molly szemeit csillogni.
-Na, ne!-mondta és felállt.
-De,de!-mondta és én is felálltam.
-Áááá!-kezdet ordibálni és végül már együtt ordibáltunk. Apa jött be a nappaliból, morgós fejjel.
-Lányok csöndben örüljetek , valaki aludni akar!-motyogta és vissza ment. Én gyorsan bevágtam a reggelit és felmentem a szobámba, hogy megnézzem mikor indul a következőgép Londonba. Mikor megnéztem óriásira kerekedett a szemem. Ma megy utoljára gép. Felpattantam és leszaladtam anyámhoz.
-Mi a baj, kicsim?-kérdezte és közben mosogatott.
-Ma indul utoljára Londonba gép!-mondtam szomorú szemmel.
-Nem baj !-válaszolt mama és együtt felmentünk a szobámba.-Akkor ma mentek !-mondta anya és kicsit furcsa  mosollyal nézett rám amíg kivette a bőröndöket.
-Na ez lesz a tied, ez Mollyé lesz ez meg olyan kajás-pénzes-használati tárgyas lesz!-mondta anyu és már pakolt is befelé. Én elmentem készülődni addig anya bepakol. Igazából nem szeretem ha ő pakol de hát nem sokára menni kell a reptérre. Nagyon szeretek Magyarországon élni de jobban szeretem Angliát. Mikor kész voltam már a bőröndök a kocsiban voltak. Apa fog minket ki vinni a reptérre.
-Szia anya, hiányozni fogsz!-mondtam és megöleltük. Beültünk a kocsiba és elindultunk a reptér felé.
-Kicsim hátul van egy doboz, ide adnád!-kérte apu.
-Persze!-válaszolt Molly és oda is adta.
-Ezt drágáim nektek gyűjtöttem,mert tudtam hogy eljön ez a nap is!-mondta apu és oda adta a dobozt,amiben jó sok pénz van.
-De..apu!-kezdtem bele a mondandómban de apu csúnya szemekkel nézett rám.
-Semmi de!-mondta és kiszedte a bőröndöket. Elbúcsúztunk apától és elindultunk a bejárathoz.Egy női hang szólalt meg!.
-A Londoni gép az A42 résznél 5 perc múlva indul.Mi erre villám gyorsan elindultunk. Mikor oda értünk a A42 bejárathoz, elkérték a leveleinket és végre beszállhatunk.Szóval csak annyit mondok az utazásról hogy dög unalom volt. Mintha egy évezredig tartott volna az út de kiderült hogy csak két órás volt. Mikor próbáltunk valami járgányt találni megcsörrent Molly telefonja.Alig halottam valamit.

~Molly szemszöge~

Anya hívott fel. Nem is gondoltam volna bele hogy ma felhív.
-Szia anya!-köszöntem.
-Szia kicsim még fent vagytok a gépen?-kérdezte és láttam Jenna szemén hogy nem tudja kivel beszélek.
-Nem anyu!-válaszoltam.
-Akkor láttok ott egy fekete nagy mini buszt?-kérdezte anyu. Körbe néztem és két perc után meg is találtam.
-Igen!-válaszoltam de még hogy mert kettő is van ott.
-Akkor szálljatok be és elvisz titeket a bátyátokhoz!-mondta anya és letette.

~Jenna szemszöge~


Nem is  olyan  sokáig beszélt Molly a titkos telefonálóval.
-Ki volt az?-kérdezte de Molly már nem hallotta meg, mert elindult egy fekete mini busz felé.
-Hova mész?-kérdeztem.
-Anya hívott, és azt  mondta hogy ez a kocsi elvisz minket a bátyánkhoz!-ordibálta Molly.
-Oké!-ordibáltam vissza és Mollyhoz futottam. Beszálltunk a kocsiba.
-Erre a címre mennyen kérem!-mondtam és egy cetlit adtam volna át de a pasim nem kérte el.
-Tudom hova mennek!-válaszolt. Molly és én össze néztünk. Gondoltunk anyu elmondta neki. Nem tartott olyan sokáig az út. A férfi kiszedte a csomagokat. Mikor mi kiszálltunk akkor azt hittünk hogy össze esünk, de nem estünk össze, mert erősek a lábaink. Gyönyörű nagy ház volt. Nem gondoltam volna hogy a  bátyánk ilyen gazdag lett. Elindultunk befelé.Majd ne beértünk mikor megcsörrent a telefonom. Felvettem és egy ismerős hangot halottam. Bizony a bátyám volt az.
-Szia!-köszöntem, csilingelő hangon.
-Hello,hol vagytok?-kérdezte.
-Hát az ajtó előtt!-válaszoltam értetlenül.
-Azt kétlem!-mondta.-Hol vagy tok!-kérdezte.Elmondtam neki hogy hol vagyunk és akkor elmagyarázta nekünk hogy rossz helyen szálltunk ki. Mikor elindultunk lefelé a hosszú-hosszú lépcsőn. A One Direction jött velünk szembe. Név szerint: Liam,Louis,Zayn,Niall és Harry. Teljesen lefagytunk.
-Helo lányok!-köszönt Harry és egy kaján vigyor jelent meg az arcán.
-Helo!-köszöntem kicsit dadogva. Molly még mindig nem moccant.
-Molly ébredj!-kezdtem suttogni.-Sziasztok fiúk, véletlenül tévedtünk ide mert egy fekete busz hozott minket ide, mi most akkor megyünk!-hadartam el, amire Molly már felébredt.
-Bizony!-mondta és elsuhantunk a fiúk mellől.
-Tudjuk!-ordibálta utánunk asszem Louis nem tom nem értettem egész jól.
-Mi?-kérdeztem és Molly mellett hagytam a bőröndöm. Újra megmásztam a hosszú lépcsőt. Szerintem már fogytam pár kilót .
-Hát véletlenül a mi kocsinkkal mentetek el!-válaszolt Louis.
-Jaj,bocsika csaj tudod tök ugyan olyanok voltak a kocsik!-próbáltam mentegetőzni.
-Semmi baj!-mondta Louis.Meg köszöntem hogy ilyen kedvesek voltak és ezután elkísértek a bátyámhoz. A bátyámnál sikerült még kipakolnunk és végül lefeküdtünk.


Remélem tetszet?!


5 megjegyzés:

  1. Nagyon jó!!!!!!!
    Siess a kövivel!! :)

    VálaszTörlés
  2. Köszi Dóra hoza a kövit ha egszer a kezem közé kerül megölöm

    VálaszTörlés
  3. Imádom a blogod és kövit mert baszki annyira jól tudsz irni hogy az már durva<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3IMÁDOM KÖVIT DE VILLÁM GYORSAN<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3<3SZERETEM

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett hamar hozza a Dóri,nagyon eddig!!!!!

    VálaszTörlés